A zsidó vallás (judaizmus) és a kereszténység egyaránt a mai Közel-Keleten született. Ezeket a vallásokat egy közösnek tartott bibliai ősatyáról „ábrahámi” vallásoknak nevezték. Ábrahám a Biblia első könyvének, a Teremtés könyvének meghatározó alakja. Vele mint a zsidó nép ősatyjával kötött szövetséget Jahve, Izrael istene. Személyét a kereszténység is tiszteli. A názáreti Jézus zsidónak született, zsidó vallású közösségbe. Az ő élete és tanítása indította útjára a kereszténységet, amely őt Isten fiaként és megváltóként tiszteli, kereszthalálát az ember bűneiért bemutatott engesztelő áldozatként.
A Biblia két részből áll. Az Ószövetség, más néven Héber Biblia tartalmazza a Tórát (Mózes 5 könyvét), a Próféták könyveit és a Szent Iratokat. Az Újszövetség a keresztény vallások közös alapja, melynek középpontjában Jézus élete, tanítása és kereszthalála áll. Az egyistenhívő (monoteista) vallások tanítása szerint az anyagi világ egy rajta kívül álló, nála hatalmasabb, személyes Isten teremtése, aki a történelem során különböző küldötteken keresztül ismertette meg kinyilatkoztatásait, tanította a kiválasztott személyeket, népeket, az emberiséget. Ezek a távol-keleti világvallásoktól eltérően a „történelmi kinyilatkoztatás” vallásai. Az ábrahámi vallások közé sorolják a világ három fő monoteista vallását, a közös gyökerekkel és értékekkel rendelkező zsidó vallást, a kereszténységet és az iszlámot.
Kialakulását tekintve a zsidó vallás a legrégebbi egyistenhitű vallás. A zsidóság volt az első, amely szakítva a többi nép világképével, következetesen egyistenhitet vallott. Izrael istenét teremtőként, szabadítóként és törvényalkotóként tisztelték. A zsidó vallás tanításaiban az ember és az Isten kapcsolata elsősorban azon alapszik, ahogyan a Tóra (Mózes 1–5. könyve) az embert az Isten irányába vezeti.
A zsidó hagyomány szerint a Tóra tartalmazza mindazokat a törvényeket, igazságokat, hagyományokat, amelyek mindenkire egyaránt érvényesek. Megtalálhatók benne azok a szabályok, viselkedési formák, erkölcsi normák, amelyeket a hívő embernek követnie kell. A Tóra az ünnepnapokra és a hétköznapokra vonatkozóan is tartalmaz erkölcsi és viselkedésbeli előírásokat.
Gyűjtemény Itt elolvashatjátok a kb. Kr. e. 1. században Hillél rabbi által összegyűjtött listát, mely a Sabbath (szombat) napján tiltott 39 munkát és tevékenységet sorolja fel.
A zsidó vallásban Isten a legfőbb erkölcs példája, és fontos az általa kijelölt út követése.
Mint amilyen irgalmas és kegyelmes Ő, olyan irgalmas és kegyelmes légy te is. Ahogyan Ő igazságos, légy te is igazságos. Mivel Ő szent, törekedj arra, hogy te is szent legyél. (Mózes 5. könyve)
A kereszténység erkölcsi értékeit Isten fia, Jézus Krisztus élete, tanításai és cselekedetei által ismerhetjük meg. Jézus földi élete során olyan útmutatást adott követői számára, mely isteni rendelésen alapszik. Legfontosabb kérdése, hogyan lehet különbséget tenni jó és rossz között, hogyan lehetünk boldogok. Az erkölcsi normák, értékek, szokások alapján különböztetjük meg a jó cselekedeteket a rosszaktól. A krisztusi tanok egy-egy társadalom történelmi és kulturális hagyományának részévé váltak. A keresztény ember értékei közé tartozik az Isten iránti és a testvéri szeretet, a tisztelet, a szabadság, az igazságosság, a megértés, a béke, az őszinteség, a szolidaritás, a bátorság, a felelősség. A krisztusi tanok egy-egy társadalom történelmi és kulturális hagyományának részévé váltak. Az Ószövetség törvényeit tiszteletben tartva az Újszövetségben Jézus új parancsolatot ad az őt követőknek a négy evangélista által, a felebaráti szeretet fontosságát kiemelve:
Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok. (János evangéliuma 13:34–35)
Ha egy keresztény család megkeresztelteti kisgyermekét, a szülők és a keresztszülők fogadalmat tesznek, hogy a gyermeket vallási elvek szerint nevelik. Ez a vallásgyakorlás első lépése. Úgy nevelik a gyermeket, hogy templomba járjon, lefekvés és étkezések előtt imádkozzon. Megtanítják neki, mitől válhat jó keresztény emberré, és hogyan törekedhet a bűn elkerülésére. A hívő embernél – átélve Isten szeretetét – belülről fakad a hála, amely válasz a hit által átélhető isteni szeretetre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése