2023. január 23., hétfő

A magyar nyelv eredete és nyelvtípusa

EREDET


- egyes nyelvek hasonlítanak egymáshoz pl. szlovák és cseh, angol és német

- nyelvcsalád, nyelvrokonság (közös alapnyelv)

- A magyar nyelv legismertebb európai rokona az észt és a finn. A szív szónak a finnben (egyszerűsített átírással) a szidem, szivem felel meg, míg az angolban a heart, a németben a Herz.

- MTA: a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik (azonos őshaza)


- a finnugor nyelvrokonság jelei:

    - alapszókészlet - a rokonságnevek (pl. meny, fiú, apa), a természeti jelenségek nevei (pl. nyár, víz, hó), a testrésznevek (pl. szív, kéz, láb), a legfontosabb igék (pl. él, hal, megy, van) és főnevek (pl. fa, méz, ház), a névmások (pl. ez, ti, ki), a számnevek (pl. három, négy). Természetesen ezek a szavak nem teljesen azonosak a finnugor nyelvekben, mivel e nyelvek a történetük során eltávolodtak egymástól, és függetlenül alakultak tovább. De ahogyan az angol three és a német drei jelentése azonos, és alakjuk is hasonló, úgy hasonlítanak egymásra a magyar és a rokon nyelvek alaószókészleteének szavai is.    

    - nyelvtani szerkezet - az angol és a német a birtokviszonyt egy birtokos névmás és egy főnév             kapcsolatával (pl. my heart, mein Herz) fejezi ki, addig a magyar toldalékot illeszt a főnévhez: szív-em.



NYELVTÍPUSOK

1. Agglutináló (ragasztó) nyelvek
- ragozó
- toldalékok jellemzik
- pl. finn, japán, török

2. Izoláló (elszigetelő) nyelek
- a nyelvtani viszonyokat nem toldalékok, hanem külön álló szavak fejezik ki
- hangsúly segítségével
- pl. (angol) kínai, vietnámi


3. Flektáló (hajlító) nyelvek
- nem egy, hanem több szótő
- toldalék több jelentés hordoz
- pl. (angol) német, latin, arab


De! 
- nincsenek tiszta típusok
- a magyar a múlt időt agglutináló (vágott), a jövő időt azonban izoláló módon fejezi ki (vágni fog)

7 megjegyzés:

  1. A magyar nyelv az egy indogermán és germán nyelv. A stumanyelv: a stumarendraku(gyökrend), struktúra, és az agresszív hangok. A magyar nyelv stumanyelvje germán, az új-ónemmagyar hangkincs 70 százalékja, és 28 indogermán.

    VálaszTörlés
  2. , mein Herz) fejezi ki,
    -------------

    A magyar om, az indogermán mé-től ered, de példa:
    A magyar nyelv indogermán és A germán.

    Wann: honnan, az indogermán kei, ki, germán hwa, ghrmagyar ha-ho
    ana: indogermán na, e indogermán és na
    A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdban, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdban. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarban a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.

    hwannan: honnan

    bringen: magyarul bírong, ez a magyar, ez volt a magyar, ez most is a magyarnak, a berna stumából, ahogy:
    Ígyhát ghrmagyar regály: ahé marja az bírja, bírja a bérjét. Ha bírja úgy flektálva bérje, ez a bér mondjuk a kád, anat az orosz öreszor bírong. A bér raktányja így a bírong ige, ez a bér, a kád, egyben bírda is, és lesz barma, a bír flektálva bar, barma, barom.

    ich: az én, a kettő az e indogermán stumából, az én az oinos, indogermán, az ich gho-val vahn, ahogy engem, téged, dich

    nach: indogermán enek, ahogy fentebb volt írva

    mein: indogermán mé stuma, ahogy magam

    ház: a hu stumából, grmán hús, haus, ház

    Honnan bírongom én házamnak, az verkehrten: nach meinem Hause, vagyis Hasuemeinnach.

    Elég stak rekknem(zeigen), hogy a finnben nem így vahn, nem a német verkehrten.

    De házamban vagy házinnen vagy házank innen, erről már írtam:
    A legraktább lenne, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden.

    Vagyis:
    i-na
    o-na
    a-na

    De ha lekop el?lr?l, úgy lesz:
    ni
    no
    na

    Ez hasonló az itt-nek és ott-nak, to-val:
    -to
    -ta
    -ti

    Ha már a t-nél voltunk, úgy az Ende ősmagyarul anatt, ant, vagy antó. Ezt rakjuk, hogy ana-tó:
    e---o---o---a.

    A nieder, az inett vagy int, in-to.

    Az ana vahn a magyarban, domináns, ahogy vahn onnan is, de így az innen az lehetne német innen is, vagyis ina-ona, a második az on-s forma.
    Az onnan: ona-on vagy ana.
    Honnan: hwa-ana-ona, vagyis wann.

    Így az al tartaná, rekkné az eredeti perspektívát, hogy jenseits, és az inett lenne az unten.

    Így az ina-ona-ana racionálisabb lenne, és sokkal rakhatóbb.

    tt a be hangval vahn a probléma, igenstak héüt a magyarból. Etimológiája bizonytalan, de igen lehet hogy az indogermán ebi-epi-hangokból ered, ebből germán be, bei, szláv ob, litván epi....

    A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv.

    VálaszTörlés
  3. Az alatt egy rossz perspektíva, ez egész stak véletlen a fingár nyelvekkel:
    Alap? Ilyen hang nem vahn, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti.
    Vissza? Nem elég ősmagyar, illiberális, racionális.
    Vahn ugye az indogermán e gyök, ez a germagyarban háromvá vált, lett e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és lett az a, ahogy a és az.

    De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumából,nem teng):
    e---o---o---a.

    Az o már stak kevéssé vahn itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...
    Három fokozat vahn így: e és o és a.

    Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-ben, vagy a távolban is, a hettita tauvala.

    Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-ban és az itt-ben is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.
    A fenti dungyelből rakható, hogy így az al jenseits is, és így lehet alles is.

    Olyan hang, hogy lényeg nem vahn, nyelvszarítási halandzsa
    Az ősmagyarban három hang volt:
    1. A raku, a ra és re stumából, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.
    2. A stuma, a steu stumából, csu, ahogy ebből a csunk, csánku, csup és más hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát.
    3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonytalan, de az ihma rokonja lehet, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át lesz, az ihmán át

    Ahofy már írtam inett az unter.

    VálaszTörlés
  4. r? Stak egy domináns ár stuma vahn, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangból eredhet, de al a stuma. Így vahn az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árjár formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és abból grammatikailag lehessen rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-ból. De gramamtikailag az árva az nem más, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed.
    Árna: Woge.
    árva: schnell, speed, vagyis ár-va.
    ármány: naknév itt, ez a gross, erhaben.

    Az ármány hang vahn így az ármányrejku vagyis Ermanarich névben is.


    Az árva magyarul schnell, az indogermán orbo az más.

    VálaszTörlés
  5. kéz, láb), a legfontosabb igék (pl. él, hal, megy, van) és
    -----------

    A kéz jevevényhang.
    Az él: indogmrán elen-alan, germán
    hal: skel sumtól lehet, vagy értelmetlenségi, kretény
    megy: indogermán mei-meu
    vahn: indogermán au

    VálaszTörlés
  6. 1.Az dulja nem tele, az indogermán deue stumától:
    Nem töm. Az ö magyartalan, u-val vahn, és így dum. A gyök a du magyarul, és az ö magyartalan:
    du gyök: duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi,
    dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni

    2. A köd egy szláv hang, nem magyar, magyarul dohonszta:
    Mély? A mély hang az indogermán mel stumából ered, azt rekkja, hogy schwarz. De ez a hang igen izolált a germagyarban, sokkal inkábbrakható a düh-doh stuma, ebből a dohoba hang,ez a tief.
    A dunger dohoba, ha tief, vagyis schwarz, mély. Ez a hang inkább a stumanyelv részje, és a düh-doh stuma a raku.
    Így nem merül, az a hang merher, ezt a hangot arra mondjuk, ha mondjuk kenyeret merhjítünk vízbe, ott mer-mar-mor-mur lesz, morsad vagyis. Vagy a hullma merher a vízben.
    Ha dohoba vahn, úgy azt a hangot mondjuk igének, hogy dohompel. A dunger, ha tief úgy dohoba, és ha az ember bukk a víznek inett, úgy dohompel. ahogy mondjuk a Dragon Ballban, vagy mondjuk egy cápa a dungerben. Lehet látni, hogy dohonkel ott a víz, ahol az ember dohompel.

    Köd? Ez a hang jevevényhang, a szláv kaditi-ből ered, kade. De magyarul rakhatóbb a stumanyelvből, a düh-dor párból a dononszta. Ez a hang az ősmagyar hang: doh-ana presenz-sz akciós-ta kausatív és múltidő, a kettőből egyben a germán kausatívum az st.

    Sötét? Fekete? A sötét hag egy kurka indogermán hang lehet. De sokkal inkább rakható hangok: dohomás, dohomály, dohonkel. A düh-doh hangok a stumanyelvek. A dohonk ige is, ahogy a dohong is, és naknévhént lehet dohonkel, de ez az el folyamatos is, ahogy dúrongel, örengel, öresztel. Így
    Tief: dohoba
    tauchen: dohompel
    dunkel: dohonkel
    Dunszt: dohonszta, dohomáj, dohoba
    schwarz: dohomás, dohomály.

    Düh-doh stuma:
    dohoba: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed
    dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály
    dühomba: dumb
    dühembelni(nem tombol)- dohombelni
    dühoma-dohoma, dohomnja
    dühomojni-dohomojni, dohomáj
    dühen-dohon(presenz)
    dühenjni-dohonjni
    dühensz-dohonsz(sz akciós)
    dühenszt-dohonoszt, dohonszta
    dohonkni
    dohonkelni
    dohonekja
    dohonekelan
    dohonkela
    dühüng-dohong
    dühel-dohol(iteratív)
    dühdereg
    dühor

    3. A tó hang magyar, hisz germán a germán tau, ír doe, etimológiája bizonytalan, de lehet a tavasz rokonja, ahogy taue, taues, tauen.

    4. Az uhszni, az indogermán uegh stumától, magyaros formája uh, így uhn, nem vohn, vagy von. Ez az uh stuma sz akciósal, indogermán és germán.

    5. Az íj egy magyar hang az uei stumától vagyis ez egy stuma, gyök, germán hang:
    uei, é, í:

    íj: vij, vej
    ijed: vij+ed germán jelen és kausatívképző
    émely: germán wimeln
    ín: görög ín, ínek
    imbolyog: germán wimb, wimbel
    ipar: ermán weper, waper a latin vibrál rokona
    éber: vipr, vibr
    ébely: mint Wipfel
    vessző: germán veze
    viskó: wiskó

    6. A tél hang indogermán, egy verwesen igétől, vagy tauen ez is, tleti szláv, de brit nyelvekben is.

    7. A hal bizonytalan eredetű hang, de fingár és magyar k-h váltás nem vahn, stak indogermán és germán k-h váltás.
    De lássuk a hull hangot:
    Hullám? Ez a hullma, ez stak így hullát vagyis Leiche-t rekk. A hull hang az indogermán skel, vagyis szel stumából ered, ha az s szakad le, úgy a k az h-vé lesz, ahogy a hal-ban és másban is. A germán formák sokrétűek, vahn hallus, vagy u-val, ahogy Schulter is, két l is így, és u-s forma is vahn. A hullma így azt rekkja, hogy Leiche.

    Magyarul a Woge az ár stumából ered, ana-val, ana presenz is, ez lesz az árna.

    Így a hal hang lehetséges etimológiája a Schale, ez rekkja hogy gerinc, vagyis Gräte, és azt is, hogy halleves. És így rakható lenne a halad hang is, ed kausatív-presenz-vel, halni annyi, hogy entfernen.

    VálaszTörlés
  7. meny, fiú, apa
    -----------------

    1. A fiú hang az germán, indogermán pei stumától, ettől lesz a germán fi, ez kicsi, ahogy a jung.
    2. Az apa is indogermán, talán germán aba, vagy indogermán appa.
    De a rokonsági nevek magyarok, vagyis indogermánok és germánok:
    anya: germán ana, igenstak a rekkó névmástól, hogy ana.

    VálaszTörlés