Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Az 1890-es évek elején járunk, Nyilas Misi, a 2.b
osztályos fiú a debreceni kollégium ijesztően nagy, __________ világában él.
Társai és a felnőttek rosszul bánnak vele, a szobatársai __________ az
otthonról kapott pakk-ját, még a kalapját is __________. Egy öreg úr, Pósalaky,
akinek délutánonként felolvas, eleinte magázza, de mikor megtudja, hogy az apja
ács, egyszeriben tegezni kezdi.
A volt városi tanácsos azzal bízza meg a diákot, hogy
az általa megálmodott számokat tegye meg a __________n. Ebből Misinek később
sok kellemetlensége származik.
Nemsokára egy kis keresethez jut, számtanra és latinra
__________ egyik osztálytársát, Doroghy Sanyikát. Itt megismerkedik a dzsentri
család tagjaival, megkedveli a középső lányt, __________t.
Ellátogat Törökékhez is, akiknél a múlt évben lakott.
Beszél a lutriról Török bácsi fiának, Jánosnak, majd a kisfiú ottfelejti a
fogadószelvényt, a reskontót. A megtett számokat a lutrin kihúzzák, __________ számot
eltaláltak Misiék, de a fiú nem találja a szelvényt. A lutri ügye lázba hozza
az egész osztályt, Misi egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül, nem meri
megmondani Pósalakynak, hogy a reskontó __________. A lutri ügye tovább
kavarog, Misit csalással, lopással __________, tanári konferencia elé idézik.
Itt durvaságot, ridegséget, tudatlanságot lát maga körül.
Végül minden jóra fordul, kiderül ártatlansága, de Misit már lelkileg összetörték, nem akar többé __________ diák lenni, iskolát vált, __________on folytatja majd a tanulmányait.
Mondanivalója: A mű lelkiismeret-vizsgálatra késztet, a mai fiataloknak és felnőtteknek azt sugallja, hogy tartsunk ki az __________ mellett, győzzük le a nehézségeket, s legyünk jók mindhalálig.
Nyelvezete: A regény nyelvezete népies, ugyanakkor minden társadalmi réteg sajátos nyelvi színeit is tükrözi. Szereplőit nagyon gyakran párbeszédek útján jellemzi.
.jpg)

.jpg)


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése